Először is, nagyon köszönöm a Vastagbőr blognak ezt a bejegyzést, és a tanúságos videót.

Nagyon szar lehet őskövületnek lenni. Döbbenten körülnézni a világban, és rájönni, hogy a technológiai fejlődés túllépett már egy olyan ponton, amit már tudnánk követni, viszont van több millió (ha nem százmillió) ember, aki ezt képes megtenni, és nem várja meg, amíg feleszmélünk.

Bayer Zsolt, és a Heti Hetest is megszégyenítően belterjes asztaltársasága pont ezzel a problémával szembesül, miközben majdnem hét percen keresztül úgy köpködnek az internetre, mint a lótenyésztő az első automobilra. Egyszerűen fefogni nem bírják, hogy miről beszélnek, csupán a begyöpösödött, bigott bértollnok automatikus megnyilvánulásait ismételgetik. Nevezetesen: összefoglalják a változásokat, amit a bloggerkedés az utóbbi évtizedben okozott a tájékoztatás terén, és eldöntik, hogy ez mindenképpen egy gonosz dolog.

Bayer olyan hatalmas pofával ugat be a teljes blogszférának, hogy akaratlanul is jön a kérdés, hogy mégis, neki mire ekkora az arca? Komolyan ő az, aki leosztja a bloggereket a mocskolódás miatt? Mi lennénk a gyáva rohadékok? Mi, a névtelenségbe burkolózók?
Akkor mégis milyen szavaink legyenek az olyan emberekre, akik az újságírás címén konkrétan azt írnak amit akarnak, mivel egy nagyon jól ismert politikai kör van mögöttük, és te csak állsz tehetetlenül? És bármivel lerohadékozhatnak, lepszichopatázhatnak valami politikai csoport védelme alól, és ezt több ezren olvassák naponta.

A gyalázkodás miért ilyen megbocsathatatlan a bloggerek részéről, és miért elfogadható, ha a Magyar Hírlap hasábjain történik? Mégis ki és mikor fogja az ilyen ocsmány,  politikai álláspontra épülő, egyoldalú tájékoztatást, ezt a fajta belterjes mocskot szankcionálni? Mégis milyen alapon, ki és hol döntötte el, hogy a politikailag támogatott bértollnokság szent tehén, fétis, amihez nem lehet hozzányúlni? Azért, hogy aztán minden beteg lelkű, pszichopata állat azt írogasson a kedvenc pártja(i) által fenntartott kis lapba, amit akar.

Komolyan, ezek az emberek ennyire nem értik, hogy több tízezer blogot nem fognak tudni csak úgy szankcionálni, és folyamatosan figyelni?! Nem értik ezek, hogy a blogszféra túl fogja élni a babonás köpködéseiket, méghozzá pontosan azért, mert a túléléshez nem szorul rá politikai pártok háttértámogatására? Ezeknek az embereknek az ocsmány kis világában a független blogger a lépfene, mert szembe mer szállni velük, a politikailag elvakultakkal, és meg meri hazudtolni azt a mocskot, amit egy ilyen társaság alkalmasint a száján kiereszt. Az ilyen emberek világa beteg. Hogy juthattunk el arra pontra, hogy a bértollnokok azt hiszik, hogy annyival jobbak a névtelen bloggernél, és hogy a  fizetett szarrágásukra akár egy percet is kéne vesztegetnünk?

A tragédia az, hogy ez a társaság egy olyan világot szeretne, amit egy olyan politikailag  elvakult véleményhatalom írányít, amelyet ismerünk, mint a rossz pénzt, és akiket nem lehet ellenőrizni vagy szankcionálni, mert ha megpróbálnánk, azok azonnal mocskos szájjal vádolnának minket, hogy mi meg gyáva, névtelenségünket nem vállaló férgek vagyunk.  Bezzeg ha vállalnánk a nevünket a kritika mellé, na az gyönyörű lenne, akkor ezek a faszok képesek lennének minket zrikálni, meg szarért-hugyért perelni, a politikus barátaik teljes támogatásával.

Érti már Bayer úr? Többek közt ezért is van itt, a gonosz világhálón, névtelenség. Mert mögöttünk nincs pénz, meg politika, és sokan nagyon jó tudjuk, hogy maga, és a magához hasonlóak nagyon szeretnének a pofánkba lépni. Egyszerűen azért, mert minden egyes porcikájuk sír a gondolattól, hogy az emberek ellenőrizetlenül véleményt formáljanak, ami magában foglalja annak a veszélyét, hogy minden retorzió nélkül csúnyát mondhatnak magukról, vagy a kenyéradó gazdáikról.

Ez kérem a beteg lelkület. Nem a bloggeré.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.