A törvényesség látszata.
2010.12.04. 20:26
Van valami a nyugdíjat érintő pofátlan lopással változásokkal kapcsolatban, amiről a nácik jutnak eszembe.
Itt jegyezném meg, hogy az a szélütött barom, aki azt gondolja, hogy a Fidesz, a maga kommer szarságokba hajló programjával, náci lenne, az menjen Partizáninfót olvasni, ott támasztják alá az ilyen hülyeségeket. Nem, nem gondolom, hogy a Fidesz náci, tessék tovább olvasni.
Szóval, a Fidesz mindenképpen igyekszik törvényessé tenni a lépését, amivel a nyugdíjpénztárral rendelkezőket megfosztja az állami nyugdíjhoz való jogosultságtól. Mégpedig azzal, hogy az állam felé fizetett 24%-os járulékot átnevezik egyszerű adóvá, így nyugodtan mondhatják azt, hogy ez már adó, ezt kötelességed fizetni, és nem érdekel, hogy többet fizetsz az államnak, mint a saját nyugdíjkasszádnak, ki vagy zárva, ha fizetsz máshova is.
Arról nem is beszélve, hogy jön az a rendelet 14 havi befizetésről, amit ugyanúgy felvesz az APEH, ahogy szokta, csak nem továbbítja a pénztárnak...
Tudják, hogy szemét módon lopnak, és meghurcolják az embert aki nem játssza át a pénzét önként az államnak, de ügyelnek arra, hogy a törvényesség látszata meglegyen. És erről jutottak eszembe a nácik.
Történt még a náci Németországban egy eset, amit csak úgy nevezünk, hogy Kristallnacht, azaz Krisályéjszaka, amikor az őrjöngő csőcselék betörte a zsidó üzletek kirakatait, majd kifosztottak mindent, miközben a rendőrség a közelben nézelődött. Ezután, ugyebár másnap felkelt a nap, a zsidók szépen felsöpörtek az üzleteik előtt, és beadták a kárigényt a biztosítókhoz. Ekkor döbbentek rá a náci fejesek, hogy bazmeg, a csőcselék igazából nem is a zsidóknak okoz kárt, hanem a német biztosítóknak. Ekkor történt egy beszélgetés a következő emberek között:
Hermann Göring (mint a Birodalmi Marsall)
Paul Joseph Goebbels (propaganda miniszter)
Reinhard Heydrich (a hírhedt Hóhér, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal vezetője)
Egy Hilgard nevű úr, aki a német biztosítókat képviselte.
A beszélgetés azzal indul, hogy Goebbels felveti a legkézenfekvőbb megoldást, amivel biztosítani lehet, hogy ne a német biztosítóknak kelljen megfizetni a károkat:
"Miért nem mentesítjük egyszerűen a bitosító társaságokat a fizetési kötelezettség alól?"
Göring ekkor egy rendeletről kezdett beszélni, ami lehetővé teszi, hogy a biztosítók ne szenvedjenek kár ebben a kérdésben, ekkor lép be Hilgard, mint a társaságok képviselője, és elkezdenek beszélni a megoldási tervezetről.
Hilgard: Ezek a károk, azt hiszem, nem térülnek meg. De mondhatok valamit általában kötelezettségeinkről? Mi szeretnénk kérni, marsall úr, hogy ne akadályozzanak bennünket szerződéses kötelezettségeink teljesítésében.
Göring: Helyes, ez fontos számomra.
Hilgard: Ha szabad, szeretném megindokolni ezt a kérést. Egyszerűen azzal a ténnyel függ össze, hogy kiterjedt kapcsolataink vannak külföldi országokkal. Külföldi üzleti tranzakcióink igen egészséges alapon nyugszanak, és annak érdekében, hogy Németországban fenntarthassuk a külkereskedelm kedvező egyensúlyát, nem szabad tönkretenni a német biztosító társaságokba vetett bizalmat. Ha most visszautasítjuk a jogérvényes szerződések által előírt kötelezettségeink teljesítését, ez beszennyezi a német biztosítási üzletág becsületét.
Göring: Egy perc, és máris kiadom a rendeletet, amelyet az állam szentesít.
Hilgard: Éppen erre számítottam.
Heydrich: Miért nem csináljuk így: a biztosítási összeget kifizetik, de mi rögtön utána elkobozzuk. Így megmentjük a társaságok becsületét.
Hilgard: Hajlandó vagyok egyetérteni azzal, amit Heydrich tábornok az imént mondott. Mindenekelőtt, vegyük igénybe a bitosító társaságok gépezetét a kár megállapítására, sőt kárrendezésre is, de adjunk lehetőséget a biztosító társaságoknak arra... (félbeszakítja Göring)
Göring: Várjunk egy percet. Önöknek minden esetben fizetniük kell, mivel németek károsultak. De lesz egy törvényerejű rendelet, amely megtiltja, hogy közvetlenül zsidóknak fizetést eszközöljenek. A zsidók által elszenvedett károkért is fizetniük kell, de nem a zsidóknak, hanem a pénzügyminisztériumnak.
Hilgard: Aha!
Göring: Az, hogy a pénzügyminiszter mit csinál a pénzzel, az ő dolga.
Valahogy ugyanezt a gennyes, cinikus mentalitást látom visszaköszönni a kormány munkájából. És úgy érzem, hogy lefolyhatott egy hasonló beszélgetés a magánnyugdíjasok pénzéről a Parlamentben is.
A párbeszéd forrása: Mosley - Az elfecsérelt idő című könyve (Random House, New York, 1969)
Szerző: stark (a fideszre szavaztam 2010ben)
2 komment
Címkék: gazdaság fidesz nácik pofátlan patásördögviktor
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
asola 2010.12.04. 21:28:07
A felhozott náci megoldás kisérteties hasonlósága nem véletlen, a párhuzamba vont szereplők hasonló gondolkodásmódjáról árulkodik.
stark (a fideszre szavaztam 2010ben) 2010.12.05. 17:49:24
Viszont a gondolkodásmód, meg az egész pofátlan cinizmus, na nekem is az ragadta meg a figyelmemet.